Menu

Aquasys szabadalmaztatott folyamatirányítási rendszer

A szakaszos üzemű szennyvíztisztító berendezések (SBR – Sequenching Batch Reactor) egyik nagy előnye, hogy folyamatirányításuknak köszönhetően igen rugalmasan alakíthatók a helyi adottságokhoz. Ezekben a rendszerekben a szennyvíztisztítás egyes részlépései nem térben, hanem időben vannak elválasztva egymástól.

Megvalósított fejlesztésünk során a hagyományos szakaszos üzemű berendezésekhez képest lényegesen nagyobb fajlagos terheléssel üzemeltetethető berendezést fejlesztettünk ki, melyet az SBR rendszerekben megszokott idő alapú vezérlés helyett a telepített on-line szondák mérési eredményeit felhasználó, dinamikus folyamatirányítási rendszer vezérel.

Találmányunk célja olyan szennyvíztisztítási eljárás létrehozása volt, amely a leginkább képes adott szennyvízjellemzőkhöz igazodva megfelelő hatásfokú, költségtakarékos szennyvíztisztítást létrehozni. A jelenleg ismert eljárások célszerű részleteinek felhasználása mellett, az azok által nem érintett területek fejlesztésével kívántunk létrehozni hatékonyabb szennyvíztisztítási megoldást, amelynek legfőbb előnye, hogy automatikus üzemelése - rugalmas folyamatirányításának köszönhetően – egy előre meghatározott keretek között adott nyers szennyvízjellemzőkhöz dinamikusan alkalmazkodik, ezzel az üzemeltetési költség csökkenthető, az elfolyó vízminőség megfelelő tartományban tartható. Célja a befolyó vízminőséghez igazodó ciklusszervezés, amely így kedvezőbb vízminőséget és energiatakarékos üzemvitelt biztosít.

Felismertük, hogy az SBR (szakaszos üzemű) reaktorkonfiguráció már kialakításából fakadóan sokkal rugalmasabban igazodik a szennyvízjellemzők változásához, mint egy egyenes átfolyású rendszer, különösen a puffertér alkalmazásának következtében. Mivel a szennyvíztisztítás egyes lépcsői nem térben, hanem időben elválasztva követik egymást, nem szükséges különböző biológiai terek és ülepítő tér kialakítása, a biológiai folyamatok és az azt követő fázisszeparáció is egy reaktortérben valósítható meg.

Ezt az önmagában is rugalmasnak mondható reaktorkonfigurációt kiegészítettük egy olyan folyamatirányítással, amelynek segítségével a reaktorra egyszerre feladott szennyvíz mennyisége, az egyes ciklusok hossza, az ülepítés és iszapelvétel ideje is maximálisan az adott szennyvízjellemzőkhöz igazítható, illetve a szennyvíz jellemzőinek változását is hatékonyan kezeli az egyes folyamatokat meghatározó algoritmusoknak köszönhetően. A berendezés és a folyamatirányítás adott szennyvízjellemzőkhöz olyan mértékben testre szabható, hogy az elérhető maximális tisztítási hatásfokot folyamatosan biztosítsa. Mivel az egyes folyamatok időbeli hosszát nem megadott fix időtag, hanem a reaktorban mért paraméterek változása határozza meg, jelentős költségtakarékosságot is biztosít a szabadalmaztatni kívánt megoldás a hagyományos SBR rendszerekhez képest.

A találmányunk szerinti eljárás és berendezés alapvetően nitrogén tartalmú kommunális és/vagy ipari szennyvíz szakaszos üzemű tisztítására alkalmas, dinamikus időtagok alkalmazásával. A végbemenő folyamatok on-line monitorozásával és ehhez kapcsolódó folyamatirányítással biztosítható az adott szennyvízjellemzőkhöz, valamint azok változásaihoz igazodó rugalmas, megfelelő hatásfokú és költségtakarékos szennyvíztisztítás.

A találmányunk szerinti eljárás folyamatirányítási rendszerében az időtagok kizárólag biztonsági funkciót töltenek be (a vízszintek mellett). Például a feladást nem vízszintre vezéreljük, hanem meghatározzuk a feladni kívánt szennyezőanyag mennyiséget, és ezt a mennyiséget adjuk fel. Ha a nyers szennyvíz híg, akkor nagyobb mennyiséget, ha töményebb, akkor kisebb mennyiséget vezetünk az SBR reaktorba. Ennek indoka és előnye, hogy a biológiai folyamatokban alapvetően a biológiai terhelés a meghatározó, tehát az, hogy mennyi szennyezőanyaggal terheljük az egységnyi mennyiségű mikroorganizmust (kg anyag/kg mikroorganizmus×nap), mennyi táplálékot kap. Az alulterhelés és a túlterhelés is hátrányos a mikroorganizmus kultúra számára. Ezen a módon be lehet állítani az optimumot (kg/kg×nap), mivel tudjuk, hogy mennyi a mikroorganizmusok mennyisége az SBR reaktorban (kg) és mivel mérjük a nyers szennyvíz minőségét (szennyezőanyag tartalom g/m3), tudjuk, hogy mennyit kell feladni (m3) egy ciklusra, hogy ne terheljük túl a mikroorganizmus állományt.

A levegőztetési lépés hosszát alapvetően nem idő alapján állítjuk be (a biztonsági időtagon belül), hanem az ammónium koncentráció alapján és annak függvényében állítjuk le a levegőztetést. Ennek indoka és előnye, hogy a mikrobiológiai folyamatok közül az ammónium (NH4+) oxidációja a leglassúbb. Azaz ez határozza meg a lépés hosszát (ha jó vízminőséget és takarékos üzemet akarunk elérni). Ha túlterheltük a rendszert, vagy a beállított időtag túl rövid, amíg levegőztetés folyik (hiszen ebben a fázisban csökken az ammónium) akkor az elfolyó szennyvízben nagy (esetleg határérték feletti) lesz az ammónium koncentrációja. Ha azonban a levegőztetési lépésben – a fent leírt oldott oxigén szabályozáson túl – mérjük az ammónium koncentrációját is, akkor le tudjuk állítani a levegőztetést akkor, amikor már elfogy az ammónium (vagy határérték alá kerül). Így nem lesz túlzott az ammónium az elfolyó vízben, továbbá nem levegőztetjük túl a rendszert akkor, amikor már elfogyott az ammónium. Ha ezt adott ideig végeznénk, és nem a mért értékek alapján, akkor az energiapazarló levegőztetést indokolatlanul működtetné a folyamatirányítási rendszer.

Az anoxikus lépés hosszát, amint ezt már korábban ismertettük nem egy beállított időtag alapján határozzuk meg, hanem mérjük a nitrát koncentrációját. Ennek indoka és előnye, hogy a nitrát a levegőztetett szakaszban keletkezik a feladott szennyvíz ammónium tartalmából (a mi rendszerünkben ezt kontroláljuk a feladás kontrolálásával). A nitrát csökkenése is alapvetően mérhető folyamat – on-line szondákkal – azaz, ha túl rövid az előre beállított lépés, akkor határérték felett lesz a nitrát, ha túl hosszú, akkor pedig időt veszünk el a többi eljárási lépéstől. Ezért mérjük a nitrátot, és az előre beállított határértéknek megfelelően állítjuk le ezt a szakaszt, és indítjuk a következőt.

A napi szinten megnyert időt „takarékos üzemmel” töltjük ki, ami azt jelenti, hogy a folyamatos keverés mellett, minimális időre be-be indítjuk a levegőztetést, biztosítva ezzel a mikroorganizmusoknak a megfelelő életfeltételeket. Ennek indoka és előnye, hogy ha gyorsabban lezajlanak a folyamatok (mivel az eddig ismert rendszereket alapvetően túlbiztosítva üzemeltetik), akkor egy energiatakarékos belső programot indítunk, amely biztosítja a minimális üzemeltetési költséget.

Különösen előnyös (kiváltképp ipari szennyvizek esetében) az a megoldásunk, amely szerint az anoxikus lépésben folyamatosan mérjük a nitrát koncentrációjának csökkenését. Ha az anoxikus szakaszban nem csökken olyan gyorsan a nitrát, ahogy az eljárásban terveztük, akkor egy külső, könnyen hasznosítható tápanyag adagolást végzünk. Ennek indoka és előnye, hogy az ipari szennyvíztisztításban – számos iparágban: húsipar, állati hulladék feldolgozás, biogáz gyártás – a szennyvízben keletkező nitrát eltávolítására nem elégséges a nyers szennyvíz szerves anyag tartalma (a lakossági szennyvizeknél általában elégséges). Ilyen esetben külső segédanyag/tápanyag adagolás szükséges. Ezt azonban a legtöbb rendszerben előre beállított mennyiségek alapján hajtják végre, nem takarékoskodva így a tápanyaggal (ez jellemzően az igen költséges metanol). Ezzel szemben a találmányunk szerinti eljárásban az anoxikus lépésben maximálisan hasznosítjuk a nyers szennyvíz szerves anyag tartalmát, tehát megvárjuk, amíg kellően gyors a nitrát eltávolítása a betáplált nyers szennyvíz szerves anyag tartalmának segítségével, és csak a nitrát tartalom lassuló csökkenése után adagoljuk a segédtápanyagot, amellyel takarékosabb üzemet biztosítunk.

A szakaszos szennyvíztisztítási eljárásban a tisztított víz és a tisztítás végző eleveniszap elválasztása kritikus, általában idővezérelt feladat. A korszerű analitikai eszközök kombinálásával, újszerű felhasználásával, a piacon elérhető megoldások módosításával automatizálható. A kifejlesztett folyamatirányítási rendszer így biztosítja az automata iszapkoncentráció szabályozást. A rendszer a mért iszapkoncentráció, valamint az iszapszint adatokból matematikai összefüggés alapján, ciklusonként számítja és meghatározza a fölösiszap elvételei szivattyú működési idejét. Továbbá biztosítja a tisztított víz elvétel korszerű automatizálását is (az úszó dekantálási rendszert az iszapszint csökkenésének megfelelően szabályozza). Az eljárással a teljes üzemi méretű szennyvíztisztítókban az emberi jelenlétet iszapkoncentráció szabályozása automatizálható. Az eleveniszap megfelelő ülepedési képessége esetén az ülepítési idő csökkenthető, rossz iszapülepedés esetén pedig az elfolyó vízminőség javítható.

Előnyök összefoglalása:

  1. A rugalmas folyamatirányításnak köszönhetően egy előre meghatározott keretek között adott nyers szennyvízjellemzőkhöz dinamikusan alkalmazkodik a rendszer, ezzel az üzemeltetési költség csökkenthető, az elfolyó vízminőség megfelelő tartományban tartható. Célja a befolyó vízminőséghez igazodó ciklusszervezés, amely így kedvezőbb tisztított vízminőséget és energiatakarékos üzemvitelt biztosít.
  2. Az alkalmazott feladási metódussal a biológia alulterhelése és túlterhelése is elkerülhető, a terhelés optimális tartományban tartható.
  3. Az oxikus lépés ismertetett szabályzásával elkerülhető a felesleges és energiapazarló levegőztetés abban az esetben, ha az ammónium már elfogyott a rendszerből, vagy a kívánt érték alá csökkent.
  4. A pH szabályzás lehetőségével nagy nitrogén tartalmú ipari szennyvizek esetén is könnyen tartható az optimális tartományban a rendszer kémhatása.
  5. Az anoxikus lépés ismertetett szabályzásával az elfolyó összes nitrogén határérték könnyebben tartható, mint egy hagyományos SBR rendszerben, emellett elkerülhetők a túlzott és igen költséges, mennyiség alapú szerves tápanyag adagolásból adódó többlet költségek.
  6. Az iszapkoncentráció és fölösiszap elvétel ismertetett szabályzásával a kívánt, és a megfelelő hatékonyságú tisztításhoz szükséges iszapkoncentráció tartása egyszerű, automatikus.
  7. Az úszó, mért paramétereken nyugvó dekantálási módszerrel a dekantálási idő minimalizálható, a tisztított vízminőség javítható.

A projekt eredményeként kifejlesztett eljárásra a cég 2015 évre 230277 lajstromszám alatt szabadalmat szerzett.

 image28

Fotó a dinamikus időtagokon alapuló szennyvíztisztítási eljárást megvalósító prototípusról.

A berendezés a következő részegységekből áll: 

image29

1. berendezés

2. szennyvíz

3. puffertér

4. SBR reaktor

5. keverő egység

6. szennyvíz betápláló szivattyú

7. feladó szivattyú

8. levegőztető elem

9. tisztított szennyvíz elvételi szivattyú

10. fölösiszap elvételi szivattyú

11. tisztított szennyvíz tároló medence

12. fölösiszap tároló medence

13. mérőműszer

14. ammónium szonda

15. ultrahangos szintmérő

16. nitrát szonda

17. pH szonda

18. oldott oxigén szonda

19. iszapkoncentráció mérő szonda

20. iszapszint mérő szonda

21. sav és lúgadagoló

22. tápanyag adagoló

23. vezérlőegység

24. bemenet

25. kimenet

26. kommunikációs rendszer

27. fúvó

28. szivattyú

29. úsztató elem

Kapcsolat Info

Ha a szolgáltatásainkkal kapcsolatban bármilyen kérdése merült fel, az alábbi címeken elérhet minket.

PureAqua Kft.

Székhely: 8200 Veszprém, 8200 Veszprém, Lőszergyári út 6.
Levelezési cím: 8200 Veszprém, Lőszergyári út 6.
Telefon:+36-88-794-243
Fax:+36-88-799-132
Skype:pureaqua01
Web:http://www.pureaqua.hu